2015. szeptember 6., vasárnap

Dolce Vita nagyüzemben avagy sorbanállás aranyáron - Cinque Terre - Part 1







 Dolce Vita nagyüzemben avagy sorbanállás aranyáron - Cinque Terre



Bevezetésként kapjuk elő a még nem is poros, 100x lerágott filmes klisét a "Miért?"-et.

Szeretném azt hinni, hogy abból a pár száz emberből, és fél tucat trollból akik olvasták a Monte Carlo-i bejegyzést, legalább 1 valakinek feltűnt, hogy a 15 éves tervből a végére pont az egyik legjobb rész - a Cinque terre maradt le. :-P A legjobb az egészben ráadásul az, hogy nem is az alzheimer-es aranyhalnyi memóriám miatt, hanem mivel anno pont előtte való nap főttem áztatott disznósajt szagúra és állagúra Nizzában,úgyhogy a kollégának elég kevés időbe telt meggyőznie róla, hogy ezt most nyugodtan kihagyhatjuk...
Az már más kérdés, hogy miután hazaérkeztünk, és 2 napi jeges kádban áztatás után a széria tartozék télapó zsákom ismét szilárd állagot öltött, már meggondoltam volna magam, de akkor ugye már késő volt.. :-P Pár napig ugyan még nyugtatgatnom kellett magam, hogy a modern orvostudomány csodákra képes... jó, hülyéskedek, szóval hogy motoros göncben úgysem tudtam volna fürdeni a tengerben, az ott éjszakázást meg már idő és büdzsé hiányában is el kellett felejteni, de akkor is...
Hiszen "A Terv" egyik alapköve, volt az a kép, ami utána a bakancslistám háttérképe lett és az összes többi túra motivációjául is szolgált:

(az eredeti felbontásért - ugyanúgy mint a többinél - katt a képre)

Na most ahhoz, hogy EZT, ÍGY láthasd, ahhoz ott kell(ene) éjszakáznod a környéken - ami a főszezonban (amikor szabit is kapsz), majdnem annyiba kerül, mint Szíjjártó pecója. Annak meg hogy helyet is találsz ott, mondjuk áprilisban, már pont annyi az esélye, minthogy Petit lecsukják végre sikkasztással tarkított adócsalásért :-P ...Nem sok, de azért lehet próbálkozni :-P

Nos mi a NAV-val ellentétben Nem adtuk fel, sőt, inkább rátettünk egy lapáttal és összeírtuk a "kívánságlistát":
1 - EZT már tényleg nem halogatjuk tovább, és még idén eljutunk oda
2 - Ha már konkrétan oda megyünk,a szállás legyen TÉNYLEGESEN a tengerparton. 
Mivel úgyis kifizettetnek velünk egy etióp kisváros éves GDP-jének megfelelő összeget egy hétért, marhára nincs kedvem még békatalppal, karúszóval valami belvárosi szállodától kilométereket totyogni, mint valami teli pelenkás Chaplin imitátor :-P

3 - Az egy hétbe annyi látnivalót bezsúfolni amennyit csak lehet. 
Ok, hogy tengerpartra megyünk, de Olaszország egy turisztikai aranybánya. Tökmindegy hol vagy, 50km-en belül tuti van legalább 2 olyan hely, ahol karácsonyi ponty módban tátogsz majd fél órát. Ehhez viszont nem árt mobilisnek lenni, úgyhogy kocsival megyünk.

4 - Meg kell találni PONT AZT a helyet ami a minta-fotón van és természetesen lefotózni PONT UGYANAZT, ugyanabból a szögből! 
Mert ugye miféle sablon turista lennék anélkül?
...A gond csak az, hogy AZT a képet valami nálam is trehányabb ember csinálta, így se a DCIM_0001 fíle névből, se a szar helyhez hozzárendelt Google pozícióból NEM tudod meg hogy az "öt föld"-böl melyik is van rajta :-P. 
Mi a megoldás?
MINDET meg kell nézni, azt az egyik csak stimmel majd... :-P

E qui! A terv megvan, lássuk mire megyünk vele!


Passo Pennes & Torbole - Garda-tó sokadszorra


Ha már kocsival megyünk, ráadásul keresztül fél Olaszországon, akkor két lehetőségünk van.:
1: Felpattintunk egy "D" felségjelű rendszámot és nagyjából 200-as átlaggal az autópályák belső sávjában lezúzunk a végállomásig Dj Ötzi-t bömböltetve. Mindezt azért, hogy aztán 1-2 órával többet süttethessük a vízihulla színu 2köbös potrohunkat azon a strandon, ahol utána még vagy 10 napot tespedünk majd...
2: Rendes filmrajongógént benyomjuk a legnépszerűbb Jedi trükköt, és integetve megmondjuk a navinknak, hogy "nem ezeket a droidokat keresi" az autópályákat nagyon gyorsan felejtse el, és Mr Google tippjeivel kiegészítve megnézünk minden jó helyet ami útba esik.

...Na mi ebből a 1,5-dik lehetőséget választottuk :-P :

Első nap autópályán kék villogóval nagy gázon elérni a Brenner hágót az osztrák-olasz határon, Nößlach-nál lehajtani, hogy ne kelljen útdíjat fizetni arra a pár kilóméterre a hágón, és az út is szebb legyen,


...majd onnan főutakon tovább Vipiteno-Bolzano érintésével elérni Riva del Gardát (újra).
Az SS44-es út kombival felejtős - a San Leonardo Pass ugye még motorral se volt semmi - úgyhogy megyünk az SS508-on, az sokkal "barátságosabb":


Nos majdnem, mert a Maps meglepije, hogy ez SEM sima mezei főút, ugyanis a térképen a Pennes elöl "lefelejtődött" hogy Passo... :-P 
...Passo Pennes
....meg hogy 2200m.


Önmagában ez persze nem lenne akkora gond, és ha már felértél, a kilátás nem rossz:


A baj ott kezdődik, hogy hozod magaddal a kedvenc útitárs felhődet - mint mindig :-P - és elkezd esni. Megint :-P


Egyre szarabbul látsz, a szalagkorlát 1800 méter körül elfogy:


És mikor rájössz hogy Augusztusban, 10 fokban és esőben, nyárigumikkal korzózol ilyen nyomvonalon:


akkor még kikapcsolt ülésfűtéssel is meleg lesz a segged alatt :-P


Még szerencse, hogy a gerinc túloldalán már jobb idő van, és így lefele, már leengedett ablakkal szellőztetheted a kocsit az előbbi riadalmak mellékhatásaitól:



Hogy aztán néhány kilométerrel, és pár szikla alagúttal lejjebb...


elérd végre Bolzano szőlőskertjeit:


Mire ideérsz már majdnem 4 óra van, és a Garda tóig még van vagy 100km, úgyhogy kicsit bele kéne húznod.
Mehetnél ugyan Trentó felől a Vason-i szerpentinen, ahol a Szörny-el anno fülig ért a szád, de egy púposra pakolt diesel kombival valószínűleg nem vigyorgás lenne a vége... :-P Arról nem is beszélve,hogy mostanra pont megszáradt az ülésed, úgyhogy bár az SS421 és a Molveno-i tó csábítóan hangzik, elég könnyen meggyőzöd magad, hogy a Garda tó partja se lesz szar, úgyhogy nincs is semmi baj az autópályával. Nem is olyan hülyék ezek a németek... :-P

Ja... De.

Mert az összes itt van. :-P

10 rendszámból 7 "D" betűvel kezdődik, ami már magában egy szép mennyiség a harmad ennyi kocsira tervezett pályára, az igazi hab a tortán viszont, hogy minden 100-as csoportot egy NL felségjelű 1,4-es Peugeot vezet fel, a rendszámhoz kapott 6 méteres lakókocsival :-P
Na EZT sz*ptátok be igazán barátaim! 
Mind itt döglünk meg. :-P
Lassabban haladunk mint a roma közmunkások munkába menet :-P

2 dührohamos kurvaanyázás között megnyugszol annyira, hogy elgondolkodj rajta, hogy előre sétálsz Sven-ékhez és megkéred őket egy csokor útmenti kutyatejjel és egy fél Sickers-el hogy TAKARODJANAK MÁR A PICSÁBA A SZARUKKAL, de aztán rájössz, hogy ez tök felesleges
 :-P


....4,5 óra alatt tesszük meg az utolsó 60 kilométert...
és mire elérjük Torbole ismerős bekötő szakaszát...



...előjön a tudatalattiból a Carmageddon emléke:
Gyerünk mami, lééépj csak le a zebrára a járókeretes csivaváddal együtt, lefogadom hogy Fifikéböl tudok 2 MÉTERES CSÍKOT HÚZNI!!!!


Még jó, hogy nemsokára elérjük a kanyarban a kilátót, 5 perc levegőzés sokat segít:


Maga Torbole innen már csak 10 perc, dugóval és egy fél busznyi bingócsoport driftelös elgázolásával együtt, és bár Riva del Garda innen még 2-3km, ez se rosszabb egy fikarcnyival sem:




Bár nem kenyerem a gerillamarketing, de itt asszem illik ajánlásként megemlítenem a Hotel Benaco-t ahol megszálltunk, mert:
 - (relatíve) nem drága: 2 főre föszezonban, a Booking.com-on asszem 85 eur volt - ami a szomszédos Riva del Gardában kb a duplája lenne
 - Annak ellenére hogy a főutcáját kivéve ez eny olasz sikátoros tóparti kisváros, ingyenes a parkolója, ami ráadásul a hotelnél van, és nem 2km-rel odébb valami buszpályaudvar peremén
 - Fasza kaját adnak, ütős olasz vörösborral - NEM aranyáron:


 - Végül de nem utolsó sorban, ilyen helyen van:



...ilyen kilátással: 


Másnap reggel még gyorsan lövünk 1-2 fotót a hotel előtt...


Aztán gyerünk továb, irány újra

Riva del Garda!


Itt ugye már voltam jobb időben is - link - és szerencsére semmi nem változott azóta (leszámítva hogy most kocsival parkolni szopás) és hogy valami hasznod is legyen ebből az egészből, itt egy tipp:
Hajts ki a városból a tó nyugati partján, ne ess pánikba mikor meglátod a falu vége táblát, és mielőtt elérnéd az első alagutat hajts ki jobbra és menj fel a brutál felüljárón a túloldalra. Itt már van parkoló dögivel és ha jól emlékszem nem is fizetős, az óváros meg szotyizva is csak 10 perc séta:


Plusz mégegy ráadásnak: Lehet hogy maga a város nagyobb, de a jó rész, az ezen a tóparti 4x4-es utcablokkon belül van, úgyhogy 1-1,5 óra alatt kényelmesen bejárható.
Akit velem ellentétben a város történelme és a száraz részletek is érdekelnek az kattintson ide, aki meg tutira akar menni és semmiről nem akar lemaradni, az ide, mindenki más kedvéért meg menjünk tovább:



Sokan észre sem veszik akik idejönnek, de ott a kék hotel felett a hegyoldalban van egy fasza torony, a "Bastione"...



És ha több eszed van mint anno nekem, akkor utánanézel hogy hogy lehet oda feljutni, mert a kilátás nem lenne rossz:


...persze valószínűleg nem légkondis lifttel, és mire a 35 fokban felérsz idáig, egy Bíró Icás motivációs kazival, valószínűleg úgy festesz majd mint egy kenguru és az aszott szörnyella de frász szerelemgyereke, úgyhogy ne legyen bűntudatod, legkésőbb a lépcsők aljánál én is azt mondtam volna, hogy "szép, szép, de másszon fel oda a f*szom!"
"Majd kikeresed Googleböl, kinyomtatod, azt ráragasztasz egy igazolványképet, oszt jóvan" :-P
....Jó lesz nekünk itt a földszinten is "fitneszelni"
Nézd, FAGYI!!! :-)








Egy hetet is simán eltölthetnél itt, meg a környező falvakban, de most csak egy fél napod van rá, úgyhogy nyüsszögve, de beszállsz a kocsiba és lassan elindulsz tovább...

De nyugi, ahova mész, az se lesz semmi... ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése