2014. május 17., szombat

Best of Austria - Május


vagy ugrás a legelejére:


 05.08. Simsonfeeling monszunföldén


Azért van egy igen nagy hátránya annak ha az ember tényleg nem nyúl le egy motorkulcsot év elején... Mégpedig az, hogy idővel betelnek az előfoglalások, minden motor naptárára kikerül a teltház cetli és mikor hetek után kisüt végre a nap és kotornál a kulcsos szekrényben, már csak egy kercegős felhúzós egeret találsz az alján :-P
Na de mit tesz ilyenkor a találékony magyar?
Elkezd kotorászni a céges kriptában... :-P Van-e olyan hullánk ami még gurul, nem vár bontásra, és még valamiért a rendszám is rajta van felejtve?
Ááá, megvan,... egy fehér rom mintha ott rohadt volna egész télen a bicikliparkolóban...
És tényleg. Ez a Duke 200 maradványa amivel utoljára tavaly október-november környékén még én furikáztam. Igaz a féktárcsái berozsdásodtak a tél alatt és annyi por meg kosz van rajta, hogy alig látni az eredeti színét...
Na de lássuk, hogy egyáltalán jó kulcsot találtam-e hozzá... gyújtás... Bazdmeg, ezt nem hiszem el.... ez a szerencsétlen 6 hónap fagy, kosz, eső és mozdulatlanság után pöccre beindul!!!
Nnna... mossuk csak le gyorsan... kész. A papírjai még megvannak, de benzinkártyája már rég nincsen, és a műszakija is lejárt 2 hónapja :-P
...de... még egy hónapig nem büntet a rendőr az itteni törvények szerint, csak szúrósan néz, megmorog, és lebasz valami olyan nyelven amit még Vágó István se értene... de leszarom. Fizettetni nem fog, a motor meg gurul, úgyhogy visszük:
Persze aztán az első méteren leesik hogy anno miért neveztem szerencsétlent kemping tacskónak.
Ez nem megy... Kis gáz, egyes, kerreg mintha valami cvt váltós kávédaráló lenne aztán lefullad a pehely súlyom alatt... :-P Mi ... a.... fasz...? Na de hogy is volt az régen? Nagygáz - kuplung kidob - gáz koppig - 4-5-6 - megy ez vazze!!! :-) 90-100-120- ittt a vége. Azért egy 200-as vakarcstól nem rossz... 1 LE-vel erősebb mint egy 250-es MZ, de 20kg-val könnyebb... Méretre és súlyra tényleg egy vicc, de azért azt szokni kell, hogy ez tényleg olyan mint egy Simo... Személyautót előzni itt csak lendületből lehet, és közben 3-at kell váltanod, de a 120 kg-s súly miatt ezt vígan megteheted bármelyik kanyar külső ívén...
Persze nem egy 330i-re kell gondolni, mert azok amint észreveszik hogy keményfaszúskodsz, egy enyhe gázadással úgy otthagynak hogy nyüsszögve kihúzódsz inkább a bicikliútra...
Nem.
Meg kell szépen keresned a saját súlycsoportodat:
Csau-hajj 800 kínai soros kéthengeres blokkal 50kmh-ban limitált sebességgel:
Bahhhh... na huzzál szépen jobbra anyukám meeeer LEZÚÚÚÚZLAAAAAK!!! :-)

Aztán jön a 2-es pálya... Papi az 1.6-os szívó diesel Mazdájában.... Zzzzeeeeeemmmm.... Bruhaha... Kevés vagy öreeeeg!!! Lenyúlom az akciós zsemjét a Lidl-ben! ;-)

De aztán egy idő múlva megunod és csak motoroznál egy kicsit... Azok az utak ugye kiesnek ahol a Super Duke-kal lobogó szájjal vihogva előzöd 3-asával a nyergesvontatókat.. Cserébe viszont hirtelen az összes mellékút amin a szörnnyel 1-esben szenvednél versenypályává válik és közben nem kell attól rettegned, hogy egy véletlen csuklórángás miatt 190-nel csapódsz egy szembejövő kamion hátsó kerekébe a komplett blokkján keresztül...
Nem.
Itt újra 15 éves lehetsz és élvezed, hogy állandóan koppig húzod a gázt, és nem halsz meg azonnal. Nincs súlya amivel a kanyarokban küzdened kéne, és az a bolhafingnyi tömegközéppontja is kb 30cm-re van az aszfalttól, ezért kis idő elteltével rájössz hogy konstans 100-zal mehetsz mindenhol.
De mindenhol.

Aztán mire észbekapsz, már tényleg nem lassítasz sehol, csak előzöl mindenkit svungból külső íven, kanyarban, és közben nem lesz vonalkódos a gatyád.
És a legjobb: Egy hét után begurulsz a benzinkútra és jön a simsonfeeling újra: 1500-ből az üres tanknál is vidáman mondod:
Tele vazzeg és tartsd meg az aprót te mocskos állat!!! :-)
Na jó nem.
...Mert a kutasbácsi 120kg és ha tarkón csap te is élő szövet leszel a fém vázon, de 5 juróból tényleg megpúpozod a kis vakarcsot... Aztán hazaérsz, betolod a garázsba, és vigyorogva megpaskolod: "jóóó kis gép vagy te" :-)

A légy a levesben

És hogy mi lehet a gond az egésszel? Hát persze hogy az időjárás!
Mert szinte semelyik fórumon, portálon stb nem írják, hogy héééé paraszt, jól gondold meg hova mész!
Itt többet esik a kibaszott eső, mint Londonban meg a norvég fjordokban összesen:
E!
Éves európai esőtérképek:
Na Tibor, miért nem látsz szinte egy svájci motorost sem, és miért zöldebb a fű a labancoknál??
Na? Na?
AZÉRT BAZDMEG MERT ÁLLADÓAN ESIK A KIBASZOTT ESŐ!!!!
HETEKIG!!!
És ennek megvan az az apró hátránya, hogy hiába az ingyen motor, ingyen benzin, a 21. nap után mikor a vízálló ruhád ellenére egész nap szürcsög a lábad a cipődben, mert nincs másik, és a lábujjaid rondábbak mint egy poshadt mazsola, akkor A FASZOD KIVAN AZ EGÉSSZEL!!!

Tudom hogy mondtam már, de még mindig kibaszottul utálom az esőt :-P



05.10. Innersbachklamm - a mikro szurdok


Most hogy Annettem is kiköltözött, gondoltam kereshetnénk valami relatív közeli kirándulási helyet, ami:
A: most hogy végre egy fél napig (szombat délelőtt-kora du) nem esik látogatható
B: az egyéb hétvégi programok mellett belefér az időbe és olyan távon belül van ami még a legkisebb motorral is túl kevés km lenne.
Meg is van: Innersbahklamm 71km. A Google maps képek szerint jól néz ki, és egy óra alatt oda lehet érni:

Azaz lehetett volna, ha legalább a szurdok nevét megjegyzem. De minek aaazt?! Elég ha annyit tudok hogy a német határ és Lofer közti 11km-en van valahol, "ha fentről jössz baaalra".
Ja.
Majdnem.
Igaz egy helybéli majdnem elküldött 20km-rel odébb, és 4 tábla is kevés volt hogy megtaláljuk a bejáratot, de aztán egy hoteles mami elmondta a megoldást:
"hüüüülyeeee, atttóóól mert szurdok, nem kell hegytetőre másznotok!
2. háznál balra le.
Bon Voyage!
Esetleg egy schnizzzzelt az útra?"
És jééé, tényleg.
Nem a  táblák szarok, csak ha már szurdokot keresel te barom, azt ne aszfaltozott autóúton tedd. Itt mutatja a tábla: Nem egyenesen, hanem balra!!! Jaaaaa.... jó.
Tényleg 10 perc, a hotel parkolójától, egy laza kis séta egy murvás ösvényen és meg is van a bejárat:
 

Aztán maga a szurdok is, ami tényleg brutálul néz ki és tök ingyenes:




Na és itt jön megint az hogy "...De..."
mert DE... kurva rövid. Az összes fotózással, nézelődéssel max negyed óra.
Szóval ha Berchtesgaden / Salzburg környékén jársz és van 2 órád (utazással együtt) érdemes benézni, de CSAK ezért idejönni magyarisztánból 600km-ről... hát azt azért már mégse.
Még úgy sem hogy a környék maga is szép:



Az összes útjával és hegyi vízesésével együtt:


De otthonról tényleg csak akkor autózz ennyit ha mellécsapod még a Kehlsteinhaus-t vagy Salzburg óvárosát, mert menüben, nagy kólával már megéri...


05.13. Ügyintézés 2.0. - kocsi átíratás


Nekem ugye eddig tárgytalan volt, de most hogy Annett is kiköltözött autóstul mindenestül, kapjuk az újabb kihívásokat:
Mivel annyi magyar dolgozik és trükközik "okosba" már itt, ezért a hatóságok bekeményítettek és meghozták a törvényt: Tökmindegy ki mit mond, külföldi rendszámos kocsit 1 azaz egy hónapig használhatsz az országban. Utána minden igazoltatásnál 2000.
Nem. Nem forint :-P Szóval ne, ismétlem ne próbálkozz.
Persze ideális esetben járhatsz úgy mint mi. Bemész az első márkakereskedésbe és ha virítod a lóvét és nálad vannak a papírok, ők mindent elintéznek:
 - COC homologizáziós típusigazolás beszerzést 150 (+30 adó) euróért
 - új műszakit 60-ért
 - biztosítást 50-ért
 - rendszám + forgalmi még 150-ért
 - ha mázlink van a NOVA-t (regadó) is még kb 370-ért.
Szumma szummárum: kb 810-ért (kb 250 000Ft) használhatod újra a saját kocsidat.
Juhhhéééjj :-P Kíváncsi leszek, mi jön majd még hozzá.... :-P


05.23-05.25. Bakancslista 1/5 - Dolomitok és a Garda tó


Part 1: Az 5 éves hónapos terv
Rendesen gombóc van a gyomromban. :-) Fél éve várok erre a napra, és ma, amikor megláttam a slusszkulcsot az asztalom rájöttem, hogy még mindig nem zúzták le a szörnyet, és pár óra múlva tényleg úton leszek ide:
(aki utánam akarja csinálni, annak ittvan az útvonal napi bontásban: - 1nap - ; - 2. nap - ; - 3. nap -)

1200km motoros mennyország és ebből a teljes olasz szakasz egyetlen méter egyenes nélkül:

Kivételesen az előrejelzések is azt mondják nem lesz eső, max mára egy kevés felhőt 26 fokkal :-)
Otthon már vár a múltkori minimalista túlélőcsomag a Spar-os Ice-Teával meg a 2 váltás alsógatyával és már számolok vissza... Még 119 Perc és "apa kezdőőőődik" :-D


Part 2: Soha ne higgy...

Hihetetlen de pénteken végre tényleg elindultam. :-) Szerencsére a cégnél sem volt a szokásos péntek délutáni armageddon, és mikor eljött a "szerencsekerék" ideje - hogy ki marad ügyeletben 2-ig - én bedobtam a Jolly Jokert - nekem MENNEM KELL és szarok mindenre. Aaaviszontlátásra :-P
Húzás haza a púpozott tatyóért, hogy tudjak is indulni tovább.

Minden ki volt számolva. Az egész hétvége km-re és percre is.
Na és PONT ilyenkor vagyok képes beleszarni a saját levesembe és az utolsó indulás előtti 2 percben úgy szétvágni a fingedlis középső ujjamat, hogy a lakás 5 helységéből 4 csupa vér lett. 8-I
Normál esetben persze sikítottam volna mint egy kislány, azt elájulok 3,5-szer, de ehelyett átvillant az agyamon, hogy MEGINT bukom az utat, és rinyálás helyett inkább a ponyvaregényes monológot választottam:
"BAZDMED BAZDMEG BAZDMEG A KURVA ANYÀD BAZDMEG..." ....a végén még elkések :-P
2 ragtapasz, konyha, előszoba, nappali felmos, fürdőszobacsap kimos, átvérzett ragtapaszok cserél, losz! Most már akkor is elindulok ha villám csap a pöcsömbe és a golyóim meteorként izzanak majd napokig!!!

Na erre gondolhatta a sors hogy "iiiigeeeen? :-) Na várjál csak kishaver.... van még neked meglepim..."
De elindultam. Az ujjam lüketett, de hűtötte a menetszél, főleg hogy még Salzburgig se értem el, már ilyen idő volt:

16 fok, erős szél, a frizurám még mindig tart, a faszom meg kivan :-P De azért mantrázom magamban: "Nyugi nyugi, nem fog esni." 
"Szarul néz ki, de nem fog esni."

"....hiszen mindkét időjárás jelentés azt mondta...."

Na mit tippeltek?

Hááápersze... Naná hogy esett!!!
Nem. Nem kicsit.
És persze hogy a Brenner-hágónál az osztrák-olasz határon, ami azért fasza mert:
 - Autópálya. Kilométereken keresztül se felüljáró, se buszmegálló se egy pihenő aminek akár egy köpetnyi teteje is lenne :-P
 - Már maga az út is 1400 méteren vezet és a környező egy kilométerrel magasabb hegyek között kib*szott hideg van.
10,5 fok.
Május végén.
Esőben.
Fasza.

A lábfejemet meg a nyakamat kivéve a Cordura ruha tényleg szárazon tartott, és annyira melegen is, hogy ahol farmerben már lilult volna a szám, ott még csak kicsit dideregtem, de még bőven a tűrhető kategórián belül maradt...
Aztán mikor már rekedtre anyáztam magam a sisakomban egy 30-40km múlva, az egyik kanyar után elállt végre, sőt, már fel is szakadozott, mire Vipiteno után felkanyarodtam az első giga szerpentinre a San Leonardo pass felé:

De aztán az út kezdett nedves lenni...

 ...feltöredezett...

..és amikor megláttam az első hófoltokat egy jó 90-es tempónál....

...amikből folyt az olvadék a szintén nem túl meleg aszfaltra, jobbnak láttam egy kiccsit lassítani.. :-)

Aztán minderre jött a köddel kevert felhő...



Aztán még több hó:

...és még több köd:

...a hókotrón meg már meg se lepődtem... Nagy cucc... csak 1 hét van végül is júniusig. :-)

De aztán naná hogy rosszabb lett:

És valahol itt kezdett derengeni, hogy a nyomvonal valami ilyen:

Úgyhogy 2000m-en a szürkeség balra a szalagkorlát mellett valószínűleg szakadék:

...csak látnék valamit...
Valahol itt adtam hálát a Sygic navi legidegesítőbb baromságának, mégpedig hogy minden 45 foknál nagyobb kanyarnál sípol: piiii piiii, lassíts paraszt vagy nyomsz egy E.T-t....
Persze még így is érnek meglepetések:
Bazzeg... ITT JÖNNEK SZEMBE IS!

Ééés hopp... itt mégsem egyenesen megy az út tovább:

Fél kilométerrel lejjebb azért már egész barátságos lett minden:

Sőőőőt... Fotózhattál felhőt oldalról:



És újabb 50km múlva napsütésben csodálhattad a baszott nagy hegyeket

...vagy a hegyekről az olasz falvakat..:

Igen ám... de a végtelen szlalomozgatás meg nézelődés örömét lassan kezdi felváltani a gyomorgörcs. :-P Merthogy fogy a benzin, és hiába ütöm be a naviba a 6. kutat, ezek mind akkorák mint egy újságos stand, max 2 kocsira méretezve, és mivel rég elmúlt du 5 mind ZÀRVA...
ÓÓÓóóóó Luigi, hogy a lusta kurva nénikédet, mééénem dolgozol mint más paraszt???
A szörny meg éhes, a hatótáv fogy... 110km... 70km... a naviban a szufla már pirosban 15%alatt... de aztán mire csúnyán rábasznék Trentó után a hegyekben este fél 9-kor benzin és térkép nélkül, végre elérem az első tervezett szálláshelyet.
Maradt 50km-nyi benzinem, fingom nincs hogy holnap találok-e végre egy tetves kutat ami nyitva van, de annak ellenére hogy nem foglaltam szállást, legalább van hol aludnom... és még csak nem is drága... Ez is valami... :-)


Part3: Egy szombat a világ legjobb helyein... (maps link)

Maga a szállás a Lago di Caldonazzo partján volt, ami ahhoz képest hogy milyen panorámát ad, 35-50Eur/éj-ért nem is vészes. 


Plussz jobb esetben fedett és riasztózott garázs a motornak, ingyen jó sebességű wifi, reggelinek meg szalámis zsemle és csokis croissant - nem is kell több.
Persze a benzinem azért nem lett több az éjszaka, és bár a faluban volt ESSO kút ami még nyitva is volt - de az ugye nem ingyen van. Épp ezért inkább úgy döntöttem rizikózok - elindulok a következő cél felé, azt vagy találok valamit, vagy gurulok üres tankkal amerre lejt az út.
Persze azért arra nem gondoltam, hogy egy TÓ azért tó mert általában "lent" van és bármerre megyek, onnantól csak hegynek FELfele lesz... :-P


De mielőtt előre vihognátok, nem, MOST nem basztam rá. 
Mindössze 14km-rel később Trentó külsőn már volt Agip. Igaz ez se volt nagyobb mint egy lángososbódé, de a Toitoi méretű "Shop" végre nem volt zárva. Gondolom mert szép idő volt és az öreg Don Pepe békésen süttette ráncait egy kempingszéken előtte, és itt legalább a Mamma se baszogatta szombat reggel :-) Csak én :-)
Rootex? 
Si.
 - kössz a felemelő diskurzust. 
De legalább a tank tele 280 km-nyi benzinnel, úgyhogy végre záróizomgörcs nélkül mehetek tovább Trentóba. 
A motorosparkolók ráadásul ingyenesek, a helyi sparban meg nézelődés közben feltankolok olcsó ice-teából. 26 fok van, és amennyi esőtől megmentett a fekete vízálló Cordura cuccom az autópályán, most legalább annyit izzadok, amit persze ugyanúgy nem enged át.... :-P Sebaj, csak nyomok egy pár fotót, aztán úgyis hűt majd a szél:

 

 


 




Fél órával később indulok tovább Vason fele fel a hegyre. 
Na EZ a szakasz az egyik legfaszább út ahol valaha jártam. Forgalom alig, az aszfalt hibátlan, a kilátás Trentóra és a Dolomitokra mindent visz, és ha azt mondom hogy a hegy amire felkaptatsz BRUTÀÀÀL, az meg sem közelíti a valóságot.
Gondolj bele abba,hogy a város majdnem tengerszinten van. Onnan meg a csúcs légvonalban kb 3-4km, te meg ezalatt mész 0-ról 1600-ra. Persze ez a szerpentin miatt van vagy 20km, de akkor is majdnem 2x-es Kékestető. És nem mellesleg annyi kanyar hogy még a navi is meghülyül:
"Forduljon balra majd... forduljon meg..."
ok ok... fordulok...
"100 méter után a következő lehetőségnél forduljon jobbra majd... forduljon meg..."
"HÜLYEVAGYBAZDMEG????" Na jó... forduljon meg mégegyszer akinek 8 anyja van, én megyek hegynek fel, abból baj nem lehet...
 Persze százával jönnek erre a motorosok, úgyhogy fotózás helyett ha akarod ha nem, indul a verseny ;-)



1500 kanyarral feljebb pedig már egy kihalt síbüfé teraszán szürcsölheted a sparos teádat miközben hallgatod a hűlő kipufogó pattogását

Na de indíts, rövid a nap és sok még az úticél úgyhogy irány tovább:


Az út lefele se szar, és nem mellesleg elég jó kilátás nyílig a Lago di Toblino-ra:


...meg a félszigeten levő kastélyra. Biztos lentről se rossz, ahogy mindenki fotózza:

...de fentről azért mégis csak jobb:

Tovább, tovább, 11 óra van és még csak félúton vagy a 2. cél felé:


Útközben meg amikor ilyeneket látok, jókat mulatok azon, hogy Ok, valakinek pár száz éve igencsak elgurulhatott a gyógyszer mikor - valószínűleg kopp részegen - egy 300m-es sziklára felnézett, majd szólt a haverjának:
"Hééé Govanni, lenne itt egy hétvégi meló. Kéne egy kis kő..."
"Si, van. 2 talicska elég lesz?"
"hááttöööö kicsit több kéne"
"Vaffankúló, szombat van signore... Na jó... hova kéne?"
"hááttöööö.... csak ide a dombra... de nyugi... fel lehet vödrözni kötéllel...." (32év alatt... :-D)

Na de nyomás tovább:

Egy óra múlva a hegyek között lassan eléred Riva del Gardát ami szintén nem egy Tatabánya-alsó...















És amiért külön respect a digóknak: Egy ilyen helyen, mit csinálnak egy trilliókat érő villából?
Motorosboltot! :-D

Hát, szívesen maradnék még, de menni kell tovább, mert vár a következő célpont, szintén egy brutál hegy tetején, ahová már csak egy sáv széles...

sziklafalba vájt "húbazdmeg" utak vezetnek:


Majd jön egy mini Stelvio vagy 30 ilyen kanyarral:

...meg némi hóval megint 1800m-en a Monte Baldo-n...


A következő cél még mindig ezen a hegyen van egy Spiazzi nevű falucskában ami összesen vagy 8 házból ha áll... Ne kezdd el keresni magad, mert több Spiazzi van, és ha nem -erre a linkre- kattintasz, tuti a rosszat dobja fel neked is. Ezt viszont kár lenne benézned, mivel itt található a sziklafalba épített Santuario della Madonna della Corona, amihez egy kb 10-15-perces gyalogúton lehet lesétálni "Mint a mókus fenn a fán"-t fütyörészve, először erdei ösvényen, aztán a sziklában:

...amibe néhol "ablakokat" ütöttek hogy kiláthass a 3-400m szakadékra..

 ...És persze nem is olaszok lennének ha nem lehetne itt is valamit kajálni :-)


innen már csak 10m a templom, amit - mivel szent fecskékről nem tudok - fingom nincs miért kellett egy sziklafalba vájni több száz méter magasban, de tök jól néz ki:





Rádásul még egy kiskertje is van, hogy 2 paradicsomért a pastához ne kelljen lemászni:

felfelé meg méginkább ne:

A kilátás pedig tényleg tuti:

Viszont most jön a feketeleves: Vissza kell mászni a parkolóig. És ami lefele negyed óra volt a 20 fokos cikkcakk lejtőn, az felfele 3x annyi lenne.... vagy... vagy lépcsőn mész az erdős részen keresztül. Persze, nem annyira nagy cucc. Igaz csak szintkülönbségben is van minimum vagy 50 méter, azt meg oszd le a kb 15-20cm-s lépcsőfoktávval = kibaszott sok lépcső :-P
Pláne ha ezt 26 fokban teszed meg, fekete motoros (majdnem műanyag) cuccban, egy megtömött hátizsákkal, sisakkal... soroljam még?
Mire felértem, mindenhol izzadtam. De mindenhol. Még a fülem hegye is gyöngyözött, nem is beszélve a golyóimról... :-P
Viszont volt vagy du. 4 és még legalább 2 helyre akartam menni, ami szintén nem a szomszédban van, úgyhogy nyomás tovább, lefele a hegyről:


Mikor végre leértem a tópartra Lazise-ba, már csak annyira izzadtam mint egy kuvasz téli bundában nyáron az alföldön, a Trentói teásüveget pedig már vagy 3 órája szárazra facsartam :-P
El lehet képzelni milyen örülettel vegyes kacagásban törtem ki, mikor Lazise-ban megláttam a táblát: Lidl 100m.... :-) Juhhhéééjjhehehe!!! INNIVALOOOOO!!! 8-D
Persze bent ment az olaszos sorban állás, baszakodás, mert mindenből vesz minden paraszt 1-et, hogy jóóó sokáig szarakodjon a kasszánál...
Nekem meg kezdett megint kibaszottul melegem lenni mint homárnak a lábosban, de mielőtt rákvörösre főlök a saját levemben, próba-szerencse: Skúúzi haver, csak ez az egy szarom van, és mint látod, a würstchenem lassan puhára fő, úgyhogy hadd menjek már eléd...."
"Si, (szagod mint a napon hagyott szardínia úgyhogy) menjél csak..."
Kössz-csi.
1 üveg tea a parkolóban húzóra benyom, majd a másik a táskába, azt húzzunk...
"reccs"
"MI A RETEK FASZ VAN MÀR????"
Hááápersze...
Naná hogy most törik szét a táskám vállpántjának csattja 40 fokban...

AKKURRRRVAANYÀÀD!!!!

Na jó, semmi dühroham. Mit tenne most Mc Guyver?
Maradványok kiszed, a 2 darabra tripla csomó fixre megköt, kész. Jobb mint az eredeti.. :-P

Na gyerünk....

Azaz mennénk Sirmioe-ba be. Ha nem lenne egyre több topolino-s balfasz az utakon, akiknek egy körforgalomba behajtás is 5 perc agyi felkészülést igényel, szigorúan álló helyzetben, mert feldolgozni az infót hogy ÜRES A KIBASZOTT KÖRFORGALOM és tekerni a kormányt, egyszerre már túl sok.
Persze itt a városban, napon, tengerszint közelében már van vagy 32 fok, az ezerkettes is blokk fűti a *icsám, és mikor érzem hogy a tökömön több víz távozik izzadtságban mint egy 40-es KPE csövön akkor elszakad a cérna... A szörny meg boldog mert végre nevéhez méltó elbánásban részesül: középre dupla záróvonalra ki, nagygáz, hogy hallják a parasztok hogy jövök és MINDENKI TAKARODJON ELŐLEM!!!! BROOOOMMM BROOOOMMM BRRAAAA.... Afaszom belétek.

A navi persze fixen sípol a fülembe hogy piiii piiii piii túl gyorsan mész, titá titá - MIAFASZVANMÀÀÀ???? ...Ja.... trafipax.... LESZAROM NEM ÈRTED???!!!

30 kihágással, 40 szabálysértéssel de csak 15 perccel késöbb már Sirmione csücskén álltam a vár elött:




Aminek a kapuin belül az óváros rész se rossz:





Viszont maga a várudvar... hát még jó hogy nem fizetős, mert az egész olyan mint egy elbaszott színpadi díszlet: 1 ajtó, 1 lépcsö, 1 torony slussz...
Lehet hogy ez nem is lakóhely volt csak egy megalomán baszott drága madáretető...

Este 7... Itt ücsörgök a tóparton a vár kertjében, majszolom a maradékot az otthonról hozott túlélőbejgliből és nyugodtan konstatálom, hogy itt vagyok a halál faszán, nemsokára sötétedik, szállásom nincs és ha itt alszom valahol az eredeti tervvel ellentétben - amiből már rég kicsúsztam időben - akkor holnap minimum 8 órás út vár rám hazáig...
Ez annyira nem fasza...
Navigáció elő... 3/4 10-re érnék Trento-ba, a hotelekben viszont csak 10-ig van portaszolgálat, utána alhatok egy útmenti pihenő padján... a klotyópapírral ellátott wc hiányáról nem is beszélve.
Mivel a kézfejemet kivéve minden készre főtt a fasza vízálló cuccomban egész nap, a várból kifele már cowboy járással billegek kifele :-P A golyóim már nem bírnának még egy állomást, ezért Desenzano kikötöjét már kihagyom azért kár érte...:

majd a tó nyugati partján húzok északnak, hogy legalább Riva del Gardát elérjem még ma. Persze hülyén néznek rám mikor a tóparti szerpentinen szinte végig állva motorozok - köcsög burzsuj bohóc az 5 és fél millás motorjával - de nem tudják hogy nem az enyém, és nem arcoskodom, csak a tökömet próbálom hűteni, mielőtt leesik a helyéről :-P

A tartós gyorshajtásnak hála 9 körül oda is érek, de már csak harmadszori próbálkozásra tudok sziszegve leszállni a motorról :-P
Gondoltam szólok haza neten, hogy még élek, ami itt is ingyenes lenne, és állítólag az "instrukciókat a bejelentkezéshez majd megtalálom a szobámban"
Na mindenre számítottam ma, csak arra nem, amikor a idiotizmus laminálva vegyül a 22-es csapdájával:

Add meg az adataidat, majd e-mailben megkapod a jelszót a belépéshez....
DE HOGY A FASZBA NÈZZEM MEG AZ E-MAILEM HA NEM TUDOK BELÉPNI A KÓD NÉLKÜL???? ....hülyék... :-P 
Mind1, leszarom....

Fél óra jeges zuhany után nagyterpeszben el is tudok aludni, míg aztán éjjel fél kettőkor arra ébredek hogy 2 részeg német dörömböl az ajtómon, de még ahhoz is fáradt vagyok hogy kikiabáljak hogy "AKURVAANYÀDHUZZAPICSÀBA"
K.O. reggelig.
Jó kis nap volt ez... :-)
Part 4: A hazaút

Másnap reggel 7 előtt már felkelek, hogy lehetőleg ne 40 fokban kelljen továbbfőznöm magam a falvakban. A büdzsémben maradt 60 Euró, de kurvára nem akarom kapus autópályakasszába tolni, úgyhogy irány a hegyeken át először Volano, majd Trento, majd Brenner, darabokban, mert a navi az Istennek nem hajlandó egy darabban nem fizetős útvonalat tervezni a határig... :-P
1 óra plussz a 190km-en, de megéri.
Elbúcsúzom Riva del Gardától a hegyi felfutón:


és a döntött bobpálya kanyarjaitól:

a tóparti alagutaktól amikben a need for speed-ben érezheted magad

majd a kis falvakban még belefutok pár érdekességbe, mint a toronyóra, amin Sergio benézte a méretarányt:

 Vagy a hotel...

..ahol a kurva sok esőtől a teraszra kötött az utolsó páncéloslovag

az utolsó 50km-en pedig kergetem a Porschékat alig méterekre az autópályától, de ingyen, sokkal több látnivalóval és sokkal többet röhögve:







És a konklúzió: Bár megáztam, megfagytam, párszor majdnem szakadékba estem, majd megfőttem és belerohadtam a göncömbe a napon.... KURVÁRA MEGÉRTE!!! :-)
...megyünk máskor is...! ;-)



- a történet a jobb átláthatóság kedvéért itt folytatódik - 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése