2017. március 1., szerda

Best of Austria - alternatív befejezés


Time to say goodbye


Már vagy 2 hete gondolkodom, hogy mi legyen a bloggal.
Egyik részről szeretném folytatni mert utólag visszaolvasva egész jól visszaadja az elmúlt pár év legjobb- vagy csak legemlékezetesebb pillanatait, és még ha a kutya se olvasná rajtam kívül, akkor is biztos örülnék majd neki egy 10-20 év múlva, hogy ilyen részletességgel "emlékezhetek" ezekre a pillanatokra.
Ha még hozzávesszük azt, hogy az elmúlt 1-1,5 évben mekkora "rajongótábort" szereztem az ohrosz bahrátainknál - akikkel köztudottan nem ajánlatos szarakodni -


az aktuális 16 000-ren felüli olvasottságról nem is beszélve, talán ( főként ugyan a saját érdekemben, de ) tényleg folytatnom kéne.

Igenám, DE... (nem hagyhattam ki boccs)

Szóval, de... nézzük más szemszögböl a számokat:

Nem rossz mi? :-) De ha visszatérünk a 16 000-re nézettségi adathoz ÉS hozzáteszem azt az egy szót, hogy "össz"... "össz-eredménye", akkor már hallom is, ahogy szépen elnyújtva azt mondod: "JAAAaaaaaa, na az már tényleg nem olyan sok"
Ugye-ugye?!
Minden relatív:




és az ok, az jelen esetben jórészt persze az én hibám, mert ha nem lettem volna 3 éve IS kib*tt lusta, és valaki az elején odaadta volna EZ a listát, a 16 000 lehet hogy 160 000 lenne...
Íme a:

a Blogírás 10 parancsolata


Lehet,hogy hülyén hangzik a fenti számok tükrében, hogy én akarok tanácsot adni Neked, de ha végigolvasod az alábbi pontokat, rájössz, hogy:
a, ha most kezdesz blogolni, akkor nem árt rászánni ezt az 5 percet, hogy te ne cseszd el azokat a dolgokat amiket én,
b, ha már blogolsz egy ideje, még akkor is lehet, hogy találsz benne 1-2 dolgot amire eddig nem is gondoltál.

Szóval akkor:
1: Jó tanács minden blogot kezdőnek:
"Minden új bejegyzést, "új bejegyzésként" tegyél fel, ne egy teljes hónapot egyben!"
Ok, ahogy én írtam, talán színesebb volt az egész, és bizonyos részek az elején még könnyebben követhetők, de idővel még neked is leesik, hogy "még TE MAGAD IS LUSTA VAGY ennyit görgetni" nemhogy még az olvasóid :-P


2: ha mégis nagyobb blokkokat írsz, tartsd a fordított sorrendet: mindig a legfrissebb blokk legyen felül. SENKI NEM SZERET TÙL SOKAT GÖRGETNI!
 - kopik a 700Ft-os egér,
 - meghallja a főnök a melóban,
 - ujjlenyomatos lesz a polírozott telód a klotyón ülve
 - elfárad az ujjad és 100 ponttal kevesebben nyomsz majd munkaidőben a Candy Crush-ban
....szóval ne. Ne csessz ki az olvasóiddal.

3: Blogírás elött / közben

4: Ne írj túl sokat egy bejegyzésbe. Reggel zombi módba a buszon zötykölődve, napközben két Angry Birds közt a céges klotyón, elalvás előtt a Dallas reklámjai alatt az olvasóid NEM AKARNAK sokat olvasni!
Betölt az oldal, meglátják, hogy 2 oldal teli szöveg és kiikszelik. A francnak sincs kedve abban a 10 nyamvadt percnyi nyugiban, tojáskeltés közben belekezdeni a kis regényedbe, mert úgyse jutnak a végére, akkor meg mi értelme?


5: Tegyél legalább pár képet a blogodba.
A 21. században élsz ember, az olvasóid még a klotyón ülve  is tudnak Pokemon-t fogni, az meg színes, zenél, villog, te meg eléjük raksz fél oldal szöveget...
Szerinted melyiket választják majd?
Ok, ha túlzásba esel mint én, valószínűleg az se jó, mert azt meg átpörgetik, amolyan post-it képregényként, anélkül hogy tényleg megnéznék ami rajta van,és akkor meg mi értelme?
Igaz, hogy a kevesebb néha több, és az egyensúlyt nem könnyü megtalálni,
de KÉP KELL BELE!
Másképp hogyan tudnád IGAZÁN JÓL leírni EZT:


6: Kell az újdonság de nem mindenáron, úgyhogy ha jót akarsz magadnak,

7: Ha blogot írsz, írd rendszeresen! És főleg a havi rendszerességnél NE ritkábban!
Ok, az olvasóid többségének kicsit jobb a memóriája mint egy aranyhalé, de bármilyen jókat is írj, ha nincs meg a rendszeres frissítés, elfelejtenek.
Joggal.
Egy átlagembert 2 hét alatt annyi inger, hír, kép, film bombáz, hogy ha leülnél és listát írnál róla már az sok lenne, szerencsétlen parasztnak meg tartalommal együtt fel kell fognia azt.
Gondolj csak bele, még a Trónok harcához hasonló sorozatok is heti szinten jönnek, te meg havonta egyszer firkantasz pár sort a kis életedről? Szerinted ki emlékszik majd rá, hogy "mi volt az előző részben"?


8: Maradj hű a - jobb esetben a címben is - kitűzött téma-csapásvonalhoz!
Ok, egy gasztrobloggal nehéz mellémenni, de ha mondjuk ott is áttérsz a hely/város bemutatására, a kaja leírását meg besuvasztod az utolsó két sorba, előbb-utóbb pont a célközönséged bukod el, akit meg a városok érdekelnek az - józan paraszti ésszel belátható - nem egy gasztroblogban fog tippeket keresni.


9: Tagolom hogy hasson - pedig itt már kirészleteztem - :
NE GYÁRTS
TARTALOM NÉLKÜLI
SZEMETET!
Még a legnagyobb sztorik is elfáradnak idövel, hát még te, és ha belegondolsz, jobb ha az emberek Terminátor 2 szinten emlékeznek rád, a Terminátor 3 helyett...

10: Legyen önkritikád:

Közzététel elött inkább aludj rá egyet és másnap olvasd el mégegyszer amit írtál!
Még mindig elég érdekes? Nincs tele hibával? Ma sem írnád másképp?
Akkor most már megoszthatod.


Igen, ezekből én is sokat elb*tam.
Nem mindet, de sokat.
Ez önmagában még nem lenne gond, De...

Az elkaszált 4. évad


De HA csinálnék is 4. évadot, annak már semmi de SEMMI köze nem lenne se Ausztriához, se a külföldi munkavállaláshoz, annak meg a fentebb leírtak miatt nem sok értelme.
Még HA minden össze is jönne az idénre tervezettekből, akkor is összesen 4 bejegyzésem lenne:

1: megírnám végre a régóta ígért "Final countdown 3/3: Ráduplázni az ultimate Passo Tour-ra" részt, ami tavalyra volt tervezve, de egy kretén fél-more, csaló BP-i autókereskedő, a marketingosztály augusztusi szerviztempója, és a szabadságomhoz időzített osztrák monszun sikeresen keresztbe húzta.
Annak a pár embernek, akinek tetszettek annyira a korábbi túráim, és ezt (is) szeretné saját maga is átélni, azoknak itt az útvonalterv: - 1.nap - ; - 2.nap - ; - 3. nap - ; - 4. nap -
és pár kép motivációként:



2: belekerülne egy nagyobb blokként a Szuper Szvájci Szerpentin Túra, az alábbi terv alapján:
nagyjából ezeken a helyszíneken:


3: kisebb 2 napos túrabeszámolóként, kb nyár közepe körül, beleírnám a "Pengeélen a Mangarton" szlovén túrát, ezen az útvonalon: - 1.nap - ; - 2.nap - 

4: végül, de nem utolsó sorban, kora ősz körül a "Párban Prágában" hétvégét - naná hogy megint - motorral.

Igen ám, De...
Ennek a nagy része a saját szerencsefaktorból kiindulva úgyse jön össze :-P Az egyik felét elmossa az eső, a másik felét eltapossa Godzilla vagy "önszántamból" kell lemondanom valami más gebasz miatt. Mi maradna ide?
Másfél bejegyzés fél év alatt, amit a(z új) célközönség: motorosok / Olaszországba/Svájcba/Szlovéniába kirándulni vágyók úgysem találnának meg...
CSAK és kizárólag olyan részek amik az Ausztriába költözőket kb fél %-ban érintik?
Na nem. 
Ennek így semmi értelme, úgyhogy, jöjjön az a mondat, aminek már talán rég el kellett volna hangzania:
Viccet félretéve:

- köszönjük a figyelmet - 


...de tényleg. Tényleg kössz mindenkinek, aki legalább 1-2 részt elolvasott belőle, még egyszer köszönet a Határátkelő Blog szerzőinek, akik megjelentettek az írásaimból párat, és köszönet mindenkinek, aki ezt a blogot valaha is tovább ajánlotta bárkinek.


THE END


 - CAST - 

(helyett egy rövid tartalomjegyzék aki "nosztalgiázna" pár részen)

Link az elsö évad elejéhez

Link az másidik évad elejéhez

Link a harmadik évad elejéhez


.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
bip: Ne morogj, nem basztalak át, ez tényleg a vége volt, de az "ALTERNATÍV BEFEJEZÉS" mindig a "betük után" van.
...tudod, amikor tolakszol ki a moziból mert pisilni kell :-P

Szóval... Attól mert EZ a Blog itt véget ér, a történet nem ér véget, csak könnyebben fogyasztható Video formátumra vált! :-)
...igen, hogy ne kelljen görgetni :-P

akit érdekel, az első próbát itt találja:

video

de nyugi, a tényleges videókban szöveg is lesz, a létrehozott Youtube csatorna meg - erre a most még inaktív linkre - lesz belinkelve :-)

Kössz mindenkinek! 

...Egy élmény volt.... :-)





2017. február 18., szombat

Best of Austria - The Final Season - avagy sokadik év a tutiban - DVD Menü

Made in Austria Blog

DVD Menü - 3. évad




"Ez meg Mi A F*sz?" kérdezed most joggal, "eddig nem ez a sz*r volt itt!"
Egyrészt örülök, ha feltűnt a változás, de a lényeg csak annyi, hogy az utolsó évad terjedelmileg is olyan sok lett és annyi teljesen különböző részt tartalmazott, hogy muszáj volt szétdarabolni a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért.
Best of Austria - The Final Season - avagy sokadik év a tutiban

"...ennyi.
Jelen állás szerint ennyi volt ebben a sztoriban...
De minden tisztességes sorozatfinálé nagyot üt a végén, úgyhogy akkor kössük fel a gatyát és basszunk oda egy illően durva zárással"
A 3. évad elejéhez - katt ide -




Final countdown 3/1: Kimaxolni Malaysiát - Part 1

Céges pénzen statisztálni a Kill Billben, enyhén spiccesen kilövetni magunkat egy 50 méteres óriáscsúzliból, és "cuki fiúkkal" zongorázni éjjel 2-kor a világ legdrágább városának közepén... Kössétek fel a gatyátokat, - ez itt - kemény menet lesz!






Final countdown 3/1: Kimaxolni Malaysiát - Part 2

Nappal Amerika kapitány, Jurassic-Park dínó- és egyiptomi múmiavadász, este James Bond és
pöcskaktusz fotós, mi az?
Nem, nem Amsterdam-i turista! :-P
Csak egy - mázlista magyar Szingapúrban -




Final countdown 3/1: Kimaxolni Malaysiát - Part 3

Az aranyba borult Tiltott Városból a cocialista közterület fenntartók horgásztavi üdülőjébe, avagy Ázsia végletei másnaposan
Nesze neked Köjálhorror kontraszt a köbön - katt ide -




Final countdown 3/1: Kimaxolni Malaysiát - Part 4

Minden amit egy trópusi szigettől várhatsz:
 - cápacsaliként a kék lagúnában - Pulau Payar
 - Múmiák földjén robogóval - 80 nap/perc alatt Langkawi körül
 - Pálmafás dizájnbeach-ek és
 - Tomb raider sírrablás  - Így búcsúzz méltón Malaysiától -




Final countdown 3/2: Best of Slovenia motorral - Part 1
Lehetett volna ez a túra is pont olyan mint az eddigiek, de mikor bejelentettem az asszonynak, hogy én 4 napra lelépek az idei első ádvencsör-túrára, most gondolt egy merészet és csak ennyit mondott: "Jó, de akarok menni én is"
...ha jól emlékszem, valahol itt elröhögtem magam :-)
 Úton Bledbe - Élménytúra vagy sokkterápia - katt ide -




Final countdown 3/2: Best of Slovenia motorral - Part 2 
Mi fér bele egy napba egy motorostúrán? A szürke ötven árnyalata egy barlangvárban, 1000 lépcsős szájtátós szteppaerobik egy barlangban, viharvadászként menekülés a jégeső elől, esetleg hidromasszázs kabin vásárlás egy Trieszt-i mólón?
És mit szólnál mindenhez egyszerre? - katt ide a részletekért -




Final countdown 3/2: Best of Slovenia motorral - Part 3 
Tengerparti kastélyok, vadregényes szurdokok és "Szlovénia legmagasabb autóval járható és tájképileg legtöbbet nyújtó hágóútja" 
Egy seggel keresztül Szlovénián - Trieszttől Salzburgig - 30 fokból havas-esőbe: Te bevállalnád-e - EZT? -





This is the end - Blogzáró (ön)kritika
Itt a vég, nincs mese.... Tudom, sokszor bedobtam már a törölközőt a blogban, de most már tényleg nincs tovább.
Nem szeretnék több honfitársamhoz hasonlóan futószalagon tartalom nélküli szemetet gyártani, úgyhogy valamit tenni kell - vajon mik a lehetőségek 3 év után?



 

Kimaradt Jelenetek:




Survive in Austria - Vállalati kultúra gyorstalpaló

...a múltkor vettem a fáradtságot, és ha már lezárom a blogot, elolvastam még egyszer az elejétől, és beugrott, hogy pár fontos dolgot nem írtam bele... Ezek egyenként sosem tettek volna ki egy épkézláb bejegyzést, de mégse kéne kihagyni őket, mert van köztük pár, amit eddig sehol máshol nem olvastam,


Kimaradt Helyszínek:


Di Caprio vs. Godzilla az alpokban - Malta Hochalmstrasse

Ön Godzilla ÉS Titanic rajongó egyben? Nem? De az talán érdekli, hogy hogy kerül mindkettö az Alpokba?!
Jó, ok, nem mind a kettö, csak ...másfél, de ha hozzá vesszük, hogy 200 méter magasan állhat egy üveglapon, akkor "menüben" az egész már böven megér egy hétvégi kirándulást nem?



 Bear Gryllsként a világ tetején - Dachstein

Unod az átlagos téli programokat? Túl szar az idö a síeléshez? 
Igen, mehetnél brutálpanorámás termálfürdöbe, HA több eszed lenne mint egy krumplinak, és nem január közepén akarnád megmászni a Dachstein tetejét...
 2700 méteren mi baj lehet?

Nos... mondjuk megküzdhetsz az életedért...





Glockner Gazdaságos - Roßfeld Panoramastrasse

Grossglockner - A motorosok Mekkája, de van 3 marha nagy hátránya: Messze van, ha otthonról jössz, akkor még messzebb van és drága, úgyhogy a sima hétvégi Passo adagodhoz valami sokkal olcsóbbat és közelebbit kell találnod.
Mondjuk EZT - katt ide -

 

Rendezői kommentár


"Rendezői kommentár"

Rendezői kommentárnak valószínűleg a legjobb egy mindent összegző- nem év- hanem blogértékelő leltár illene a legjobban. Kisebbeket írtam ugyan minden évad végén, de 3 év ittlét után mégis csak illene egy tisztességes számvetést csinálni:
3 év távlatából nézve is megéri-e kimenni?

Alternatív Befejezés



Eljött ez is. Itt a búcsú ideje, de nem teljesen, dugig tömve tervekkel a jövőre nézve, és tucatnyi tanáccsal minden utánam érkezö Bloggernek.

Mi pedig, - mint már eddig is párszor - szintet lépünk, de kivételesen nem kreténségben hanem technológiában.

Az utolsó, blogzáró bejegyzéshez - katt ide -

2017. február 10., péntek

3. év a tutiban - Blogzáró számvetés

"Rendezői kommentár"

Rendezői kommentárnak valószínűleg a legjobb egy mindent összegző- nem év- hanem blogértékelő leltár illene a legjobban. Kisebbeket írtam ugyan minden évad végén, de 3 év ittlét után mégis csak illene egy tisztességes számvetést csinálni:

Persze mi sem egyszerűbb: Műszaki (magyar) emberként csak bedobok ide egy Excelt 3 oszloppal – Ctrl+C/Ctrl+V-vel összemásolom a korábbi bejegyzéseket egymás mellé és Schmitt Pali módban már majdnem kész is vagyok.


A gond ezzel csak az, hogy a végeredmény kb úgy nézne ki, mint egy Sziget fesztivál alatt összeollózott közgáz szakdolgozat: Terjedelemre sok, de legalább egy kalap szar. 
Ugyanis ha megnyirbálom az eredeti bejegyzéseket, hogy szép köntösben ideférjenek, elveszik a tartalom egy jó része, és a hangulat nagyja is, ha pedig szimplán csak az idei állapotot írom, sokaknak az lesz a benyomása, hogy külföldre költözni egy sétagalopp.

Pedig rossz hírem van: nem, nem az.

Szóval ha emigrálásból jól akarsz végezni,mielőtt elindulsz, először kötelező irodalomként olvasd el az első „Évértékelő leltárt“, majd a II. „Évzáró összefoglalót“, hogy meglegyen a teljes kép, és el tudd dönteni, hogy még így is bevállalod-e.

Csalni ér csak nem ajánlott, mert fals elképzelésekkel nekiindulva könnyen otthon landolsz Viktorunk droid hadseregében:


Most, hogy így vagy úgy eljutottál idáig, jöhet a 3. évad vége:

Nos röviden talán annyit, hogy személyes tapasztalat alapján valahol a 2.-3. év között van a vízválasztó. Ha ezt megéred külföldön, nagyjából egy helyen, akkor kint is tudsz maradni – többnyire még vidáman is, önszántadból nem pedig a sittes naptárat karcolgatva fogcsikorgatva a céges budi falára :-P


Az első év kemény, de érdekes. 

Amolyan Rambo széria:

Harc az életedért mindig más helyszínen.



Minden új neked, a kollégák, a munkád, az “otthonod”, az egész környezet, és szinte minden nap meg kell küzdened valamiért, ami otthon természetes volt. 
Az első pecód jó eséllyel olyan lesz, hogy könnybe lábad a szemed tőle - és nem az örömtől:

Lehet hogy még a 2.-3. is, úgyhogy költözöl is majd párszor, haverok nélkül, gurulós bőrönddel és Tescos szatyrokkal, esőben, anyázva, amit csak el tudsz képzelni.
És ez még csak a lakhatás volt. Szerezz internetet,oldd meg a bejárást, jelentkezz be, tudd meg mit-hol-mennyiért érdemes megvenni,és hogy mi mindent kell elintézned, mire egyszer végre üres fejjel ülhetsz le otthon a kanapédra, egy nyamvadt 50 centes Kozellel.
A mosatásról meg nem is beszélve...
Valahogy viszont, szép lassan ugyan, de mindent elintézel. Előbb utóbb lesz normális pecód, olcsó- de ehető kajád, az elején még ha a környéken belül is – de új helyeken jársz, felfedezel, és idővel lassan még félre is tudsz tenni egy keveset. 
Közben meg apró sikerélményeket gyűjtesz:

A nyelvvel is meggyűlik a bajod, mert bár induláskor azt hiszed egész jól megy a német, vészesetben meg angolul is elnyekeregsz egy keveset, csak azt felejted el, hogy attól mert kívülről fújod az alámondásos VHS kazin a régi Star Wars-ot, az ide igencsak kevés lesz:


Ott, és akkor, az első Ice Bucket Challenge szintű hideg zuhanynál valószínűleg te sem hiszed el, de mint az összes többi helyzetet, ezt is megoldod. 
Nem lazán és nem pofonok nélkül, de megoldod.

Akkor ugyan nem tűnik fel, de ez mind-mind egy kis kihívás, amiből végül (többnyire) csak győztesen kerülsz ki, és ezzel a “túlélésért való harccal” szépen el is telik az első éved.



Azt hinnéd, hogy a 2. éved könnyebb lesz, de nem. 

Nem könnyebb csak más.

Ez a Vanília égbolt:

Bilibe lógó kézzel nosztalgiázol dolgokon, amiket te találsz ki




A normális lakhatást ugye már megoldottad, a hazajárást szintén, a hivatalos papírjaid is rendezted, és már akkor mosol amikor te akarsz, úgyhogy a stresszfaktorok nagy része relatív rövid időn belül eltűnik.
Na valahol itt kezdődnek a problémák. 
Mert az ember már csak olyan, hogy ha nincs baja, csinál magának :-P 

Ott kezdődik az egész hogy ráérsz. A napi szintű megoldandó kihívások megszűnnek, a nyelvet is  megérted már annyira, hogy ne fakadj sírva ha összetett mondatban kérdeznek tőled valamit. Sőt, lassan már csak a céges banzájos Activity-n tudnak megfogni, mikor a cseh akcentusúra részegedett kollégád megpróbálja körbeírni neked ezt:


Ettől függetlenül viszont nyugi van. Nagyon is. Beáll egy napi ritmusod, de a hétvégéid igazi haverok híjján többnyire szabadok. Mehetnél persze kirándulni, de egyrészt a rohadt eső miatt csak minden 5. héten úsznád meg szárazon, másrészt egyedül nem sokáig jó móka.

Mi marad akkor? Időd. Rengeteg időd. 
Call of duty, 18+ -os doktorbácsis filmek, sorozatok és minden egyéb mellett is. Ha még erre rá is tankolsz egy kicsit, annál rosszabb:

Bármit találj is ki magadnak, egyvalamire tuti több időd marad mint kéne:
Agyalni. Mindenen.
Az meg nem jó. 
Szép lassan,szinte észrevétlenül "beleszoksz ugyanis a tutiba", az új "hazád" nyújtotta összes előnybe és lehetőségbe. Szinte észre sem veszed és ami korábban nagy szám vagy érdekes volt, az lassan hétköznapivá válik és elkezded nem értékleni. Helyette viszont hiányzik az otthon maradt család, a barátok, a túlszínezett emlékeidben lubickolva pedig, túl könnyű "áttérni a sötét oldalra" és eljátszani a gondolattal, hogy haza kéne menni...
Ha szerencséd van, időben leesik, hogy ez kurva hülye ötlet:

De még ha minderre képes is lennél legyinteni, egyvalamit elfelejtesz: Azért otthon is telik az idő.
A haverok is megnősültek már, egyikőtök sem huszonéves, és jó esetben egyikük se cseréli le a nejét rád ha hazacuccolsz. A közvetlen családodból is mindenkinek dolgoznia kell, hogy a Rogán féle kreténeknek legyen miből helikopterezni, végül, de nem utolsó sorban: senkinek nincs túl sok ideje, még saját magára se otthon, nemhogy még rád, a régi disszidánsra, aki évek után előkerül(ne) a semmiből.
Nem könnyen, de rájössz, hogy a 20-as éveid rózsaszín felhős emlékei már csak a fejedben léteznek, és meghozod a(z innen egyértelmű) döntést: Dehogy megyünk haza! 


Gratulálunk: szintet léphetsz:

Isten hozott a 3. évben Európában.

Ez az Amerikai szépség: ahol a gondtalan nyugalomban nekiállsz önmegvalósítani.


Túl sok problémád itt már nincs, éled az amerikai álmot. 
Kocsit vettél a bejáráshoz, hogy esőben is fűtött ülésbe tedd a segged, nem pedig az eső áztatta deres biciklire, 50 megabites nettel streameled a cicás videókat, miközben limitált szériás Winter Jägermeistert kortyolgatsz. Néha kimész a domboldalba a willhaben-en vett használt Snowboardoddal, tanulgatsz a magad tempójában, nem hajt a tatár. Drónt veszel, mert magyarisztánban távirányítós autód is alig volt, most meg a magyar minimálnyugdíj árából darálod vihogva az asszony szobanövényeit. Néha belefér 1-1 éttermi kajálás is, stresszoldó gyógyszerek helyett pedig wellnesshétvégéket keresgetsz a neten. 
Az év koronájaként pedig ha egy saját szörnyet nem is, de egy piros ruhás "öreg hölgy"-et betolsz a garázsba az iszákos olasz díva helyett:

És bár most azt mondhatnád, hogy mérnökként "ez otthon is menne", és ez részben igaz is.
Csak itt nem kell hozzá a Provident :-P 

Sőt... ha ésszel költekezel, még félre is tudsz tenni egy keveset. 
Na ez a nem mindegy öreg! 
Ugye milyen más Európában élni?


Ok, ez így visszaolvasva kicsit tényleg soknak tűnik, úgyhogy mielőtt gyorsan szummáznád fejben az egészet kb erre:
és csikorgó gumikkal nekiindulnál a nyárigumis Ignis-szel a határnak, számoljunk egy kicsit:

1: az öreg hölgy nem új, hanem használt, és benyelte a Tuono árát, amit még otthonról hoztam

2: nem mondok újat, csak összeszedem neked a blogban elszórtan található számokat, hogy ne kelljen keresgetned, mennyi is ...


"a jólét ára"

A legtöbben úgyis csak a fizetési papíron szereplő nullákat számolják, és az ugye megint csak fals képet ad az ittlét mérlegfőösszegéről.
Szóval:
Lakhatás: 400-1000 Eur/hó
Az első értelem szerűen a majdnem munkásszálló szintű "Wohngemeindschaft" ahol jobb ha még a klotyópapírt is trezorban tartod, az utóbbi meg 2-3 szobás lakás havidíja valami olyan környéken, ahol legalább sarki trafik és tömegközlekedés is van.
Ez se kevés, de erre még rájön a Betriebskosten, Zusatzkosten, Versicherungskosten meg pár kimondhatatlan nevű egyéb Kosten, ami rossz esetben még összehoz egy -200 / -250-et.
Jobban jársz ha nem számolod át, mert egy ezrest -mint szám- még sokk nélkül feldolgoz a kis központi processzorod. De ha belegondolsz, hogy 300-360 000 a havi lakhatásod, könnyen kipróbálhatod, hogy felismered-e az infarktust időben :-P
Kaja: 300-400 Eur/hó
Egy büfés parizeres zsömi sallang nélkül 1,50. Igen, az kb 480 Huf, és ebből megeszel vagy 3-at a melóban. Ha főtt kaját is szeretnél az 5-töl fölfelé van, cégtől és caffeteria-tól függően. Persze, most mondhatod, hogy van fél kilós kenyér a Lidl-ben, de mire megveszed a szalámit, a pálpusztait, meg a koviubit hozzá, a csomagolásról nem is beszélve, már majdnem ugyanoda jössz ki. Ok, ha családdal jössz ki az más, mert nagyobb tételben jobban megéri otthon főzni, de ameddig egymagad vagy az elején, úgysem állsz neki.
De legalább a kartonos Kozel nem sok... :-P
Az is valami.
Bejárás: 100-120Eur/hó 25km-röl számolva.
A vonat kicsit drágább, de cserébe nem kopik a kocsid, ritkábban van olajcsere stb. Persze ha közelebb költözöl és bringával jársz, az szinte ingyen van, de járulékos költség hogy ha mozogsz, akkor utána felzabálod a fél csokiautomatát, arról nem is beszélve, hogy elég egy fél évig kétnaponta párolt medúza állagúra áznod a 4 fokos esőben, és gyorsabban áttérsz a kocsira mint egy hollywood-i celeb a szcientológiára.
Ha már kocsi:
A havi kötelező nagyjából egy 100-as, a motorodé még 70 és akkor még az éves szervizt, pályamatricákat, és kopó alkatrészeket még nem is számoltam.
Egy 500+100 eurós lakással számolva, már most 1300 a havi kiadásod van, ha még 1-2 havonta haza is mész az +egy százas.
Ez eddig 420 000.
Mondom négyhúsz.
És még csak most jön a fekete leves, a "sallang".
Sok kicsi sokra megy tartja a mondás, de neked ez most kurvára rosszat jelent. Ok, a telefonod "csak" egy 20-as, a neted a hangulatlámpás webcube-bal még 30, ÖAMTC-s tagsági havi 8-10, stb stb stb...

Na és akkor most tessék meghúzni a vonalat!
Gratulálok!
Elérted a havi 500 000-es régi álmod, csak az a kár, hogy kiadásban. :-P
És még nem mentél hétvégén sehova.
Na? Még mindig elég sok a nulla a bérajánlaton?

...valószínűleg igen, különben nem indulnál el.
Ha meg már elindultál, ne fordulj vissza és ne hátrálj meg, nyugi, csak az első 2 év nehéz :-)
Utána meg már csak rajtad áll, hogy a szabadidődben őrzöd a hagyományainkat:
...vagy kihasználod a lehetőséget, hogy itt lehetsz és elindulsz felfedezni.
És hogy hova?
Olvasd el ezt a blogot az elejétől és olyan listát kapsz, amivel nemcsak hogy elleszel egy jó darabig, de garantáltan nem bánod meg!
...A többi már Csak rajtad áll ifjú padavan.

 

 

 
 
 - a folytatáshoz katt die -




2017. január 8., vasárnap

Bear Gryllsként a világ tetején - Dachstein


 Bear Gryllsként a világ tetején - Dachstein




Legalább negyed órája gondolkozom, hogy hogyan lehetne egy épkézláb bevezetőt írni ennek a résznek... Ha ugyanis őszintén leírom, hogy egy átlagos téli hétvégén nem egy 2000 méter feletti síparadicsom hüttéjében sörözök, se nem egy brutál panorámás termálfürdőben áztatom a hátsómat, a legtöbb nehezebb sorsú, kevésbé szerencsés honfitársam Magyarisztánban joggal hördül fel, és ránt kaszát, mondván: "akkooo a faszéé mentéé oda!?"

Mentségemre legyen mondva, 3 év után, az Alpok a szomszédban olyanná válik, mint a Siófokiaknak a Balaton: "ottvan oszt jóvan, majd lemegyünk jövőre, mikor jobb lesz az idő!"

Igen ám, de máshonnan nézve, ez még Csak a 3. év itt, és elég kinézni az ablakon, hogy az embernek eszébe jusson, nyan-cat-re szittyózni a gép előtt ülve, lehetne egy Borsod-i faluban is:


Jó, ok, tényleg, szedjük össze magunkat! A mai világban sosem lehet tudni, hogy meddig lehetünk itt, és ha ne adj´Isten, egyszer mindez már nem a szomszédban lesz, kár lenne utána azon rágni magunkat, hogy mit hagytunk ki szimplán lustaságból...

...Gondolom itt már érezni, hogy a "sima sí-hüttés sörözés" bár mindenki másnak tökéletesen megfelelne, Kalandor Kálmánunkat már csak egy hajszál választja el egy kolosszális f*szságtól...


...és hopp ...Murphy törvénye akcióba is lendül az Internet rengetegében, és hogy-hogynem bedobja, a fűtött szobában, hintaszékben bambuló hősünk elé ezt: 




HAHA! EZ AZ!
EZ KELL NEKÜNK!
...jó, tudom,hogy január van, de úgyis tökmindegy mert ott fent mindig hó van nem?

...nos, ....nem. ...kicsit SEM mindegy...

Másfél óra múlva már nem teljesen őszinte vigyorral fizetjük a 14 eurós útdíjat a - meglepő nevű - Dachsteinstrassén, kicsivel Ramsau előtt.
5,5 kilóméterért 4500 Huf, az Ájfón szintű rablás, fajlagosan a duplája a Glocknernek, pedig az sem olcsó. Kerestem is a "made by Közgép" logót az út mentén, de gondolom vagy még x év után se sikerült kirakni, vagy már szétmállott a sózott hótól :-P
Igazából mindegy is, mivel ez az egyetlen út, túl sok választásod nincs. Vagy ez, vagy gyalogolsz.

Ne csessz ki magaddal már itt az elején feleslegesen, negyed óra múlva az űrkabin felvonóért úgyis ki kell fizetned 2 főre 74 Eurót, ahhoz képest ez már szinte ingyen van :-P

Mivel a fűtött kocsidban kabátban ülve jutsz fel a parkolóig, az a "kis hűvösben" eltöltött 4 perc, ameddig a parkolótól elérted a felvonó várótermét még szinte jól is esik, és marha nagy vigyorral konstatálod, hogy derékig ér a hó már itt is.

 - Spoiler veszély - már itt is -2/-3 fok volt...


és aki emlékszik a szlovéniai fagyhalál túrára, annak talán beugrik az 50 méterenkénti -1 fokos szabály...:

Ennek láttán "Tessék kérem számolni":




Csalóka ám a kép a fűtött és jól szigetelt felvonókabinból még a csúcs közelében is:


De aztán bedokkolunk, kinyílik az ajtó, megcsap a 60km/h-s -25 fokos orkán és hihetetlen gyorsan arcunkra fagy a mosoly a (többnyire) jégből nőtt Salvador Dali bajszunkkal együtt.
Száll az üvegszilánk állagúra fagyott jégpermet, és ha 2 széllökés közt elköveted a hibát, hogy kesztyűs kéz nélkül megkapaszkodj a fémkorlátban, elég gyorsan együttérzel szegény nitrogénba esett T1000-essel a Terminátor 2-ből.



kkk...

k..

Kkkiiibbaszott hideg van!!


Minden egyes képért szinte egy ujjadat kell feláldoznod, de ez a látvány egyszerűen hihetetlen:

(a felső kép nem fotófilter hanem hó. Sok hó)


Ha eddig sose tetted a blogban, erre a képre akkor is kattints rá a teljes felbontásért, hogy lásd, amit ott szemben felhőnek nézel, annak egy jó része az alpok csúcsai:


És mind lejjebb van mint ahol most állsz!

Az jégdarás orkán sunyi hullámokban hol kicsit alábbhagy, hol odébb lök egy fél méterrel, és még egy kép már pont a kedvenc középső ujjadba kerülne, úgyhogy kurva gyorsan menedéket kell találnod.
Rendes osztrákokként persze hogy építettek ide is éttermet, ami most megmenti az életed:
Negyed óra parkinson roham után kiolvadsz annyira, hogy segítség nélkül le tudj ülni egy asztalhoz:


Ha a fél vesédet kérnék valami meleg kajáért, akkor is rendelnél, de egész baráti áron eléd tesznek egy nagy tál forró Currywurst-ot, frissen sült hasábbal:


 2 perce szedték ki a forró olajból, de nagyjából ugyanennyi idő alatt el is pusztítod az egészet.
Ne aggódj, ha közben hólyagosra égette a nyelved, elég lesz kint megpróbálnod elkapnod vele egy hópelyhet és rendbe jön. Vagy elfagy ha lassú vagy, de nyugi, Youtubeon találsz holnap egy csomó jelbeszéd leckét kezdőknek :-P

Kint eközben a jeges szélviharnak köszönhetően fél percenként változik az időjárás, és mivel már majdnem újra érzed a lábujjad, egyre többet nézelődsz kifele az ablakon, mígnem egy felhőmentes percben meglátod a veszted:


"OTT A FÜGGŐHÍD!":

"ERESSZ!"
"KI KELL MENNEM ODA! Ez a végzetem, te ezt nem értheted..."
"Mondd meg otthon, hogy nem adtam fel!" MONDD MEG hogy harcoltam a végsőkig!"

Öreg, a régi Star Wars II Hoth bolygója az lóf*sz ehhez képest!

A híd és az étterem melege közt max ha 50 méter van, de ezalatt az orkánnal szálló jégszilánk esőben, térdig érő hóban araszolva 3x is lepereg előtted az életed.
Mire eléred a híd végét már akkora túlélőnek érzed magad, hogy ha itt összefutnátok, Bear Gryllsnek már nem is köszönnél, csak sziklatekintettel biccentenél egyet, mert TI... TI már ismeritek a zord vadon valódi arcát, csak TI vagytok képesek megküzdeni az elemek legkegyetlenebb formáival, és csak TI ketten élhetitek túl ezt a jégpoklot:


.....na meg az a csapat alsó tagozatos osztrák kiscsávó, akik elengedett kézzel, vígan rugózva rohannak előtted a szélben hullámzó függőhídon :-P


BASZKI HA EGY CSAPAT 8 ÉVES ÁT TUD MENNI AKKOR NEHOGY MÁR NEKEM NE MENJEN! :-P
Na gyerünk, szép lassan, jobb kéz-bal kéz, hogy egyszerre csak az egyik fagyjon a korláthoz és hajrá:


2 pelenkacserével és 10 perccel később elérem a túlparton a "lépcsőt a semmibe":


és bár minden önfenntartást biztosító idegsejtem 10 körömmel küzdd ellene, csak kimászok a végére:


Ahogy bármelyik rajzfilmben lenni szokott, valahol itt jelenik meg a "kicsi (műszaki) én" a vállamon, hogy a fülembe súgja:
"Tiiiibooor, szerinted  hogy változik az üveg szakítószilárdsága a -20 fokban?"
"Tiiboor, szeinted az üveg szereti a 60 km/h-s széllökések hatására a fémteraszban fellépő csavaró feszültséget??"
ÁÁÁÁ!!!! Kuuurva életbe, tűnjünk el innen!

Na, ki tudja mi a jégszörnyes-fagyzombis horrorfilmek második mondata?:

"Ott, az a luk a hófalban, azt meg kéne nézni" 8-P

 


NE MAGYARÁZZ, MIKOR TÉVÉBEN NÉZEM ÉN IS TUDOM HOGY HÜLYESÉG!
...de ebben itt biztos Luke fénykardja lesz, a koboldok aranya a szivárványok tövéből vagy mittudomén!

Na ja... vagy az Eispalast jégbarlang, de mielőtt lefittyedne a szád, hogy idén se lesz belőled Jedi lovag, inkább menj be:


Kellemes meglepetésként itt kell megjegyeznem, hogy ezek a képek - a Werfenivel ellentétben - utómunka nélkül a valóságot mutatják:


Na? Fasza nem?
Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb jégszobor itt Singapore-i mintára színváltós megvilágítást kapott!
Ok, ez nem egy természetes barlang mint a werfeni, csak egy jégbevájt túristaattrakció, de itt legalább látsz valamit, nem úgy mint a másikban, ahol folyamatosan az járt a fejedben, hogy ekkora átbaszást, csinálhattam volna öregapám borospincéjében is:
Csak leküldöm a parasztokat 10 lépcsőn egy hegesztősisakban, hogy még véletlenül se lássanak lószart sem, a kijáratnál meg eladok nekik egy házilag berhelt lutraalbumot, kamuképekkel, és megnyugtatásul elmondom nekik: "Ezt láthattad VOLNA, de te védted a természetet egy fekete dobozban elásott vakond sötét segglyukában :-P"
Na ugye hogy jobb a Singapore-i karácsonyfa?!

Jolvan Petike, jóból is megárt a sok, a 913 kép ugyanarról a jégmedvéről elég lesz, indulj szépen vissza az embernyi hófal tövében:



majd 2 miatyánk után futás át a Jurassic Park hídon:


 ...és mielőtt elindulsz lefele, csináld meg a képet, ami sok - nálad értelmesebb kirándulónak megmentheti az életét:



"...Ja..."
"...de azok puhapöcsök!"
"...Bezzeg mi, ugye Grylls?"