Autóvásárlás sógoréknál - Isten hozta Mr. Bond
Mint
azt a jelen bejegyzés elején említettem, 2,5 éve itt vagyok. Komolyan,
relatív sok ideig szentül meg voltam győződve róla, hogy engem ugyan nem
változtat meg az itteni közeg, és szemrebbenés nélkül évek múlva is
jóízűen pofánröhögöm majd bármelyik helyit, mikor először ledobja az
agyuk a szíjat attól, hogy mondjuk x+1 év múlva pénteken is du 2 utánig
kötelező lesz dolgozni...
...Igen ám, de mint már mondtam, a jót túl könnyű megszokni....
...Nem
tudom mikor kezdtem "osztrákiasodni". Azt sem, hogy ez lassan a korral
jön, vagy szimplán lassan asszimilálódom az itteni kultúra egy részével
anélkül hogy észrevenném...
Eddig
anyázva ugyan, de relatíve jól bírtam a reggelenkénti kötelező tornát
Norbival a 4 fokos esőben, a bicikli cipelgetést vonatra fel-vonatról
le, és jobb napjaimon még a 28 tonnás nyergesvontató vízfüggönye általi
beöntést is humorral fogtam fel.
Aztán anélkül hogy feltűnt volna egy teljesen átlagos februári reggelen egyszer csak elszakadt valami...
34 leszek idén. És valahogy most lett kibbbaszottul elegem a 2 naponkénti jégkásás méregtelenítésből!
Tudom,
hogy sok embernek otthon tényleg 100x nehezebb az élete, adott esetben
még fűtenie sincs mivel én meg itt picsáskodok, de amikor 2 nyelvet
beszélő mérnökként minden reggel a te kabátod issza fel kukás Günther
2-es Golfjának vízfüggönyét, akkor egyszer csak átkattan valami...
...nagy levegőt veszel, és végre őszintén kimondod:
"A FASZOM KIVAN AZ EGÉSSZEL"
...most már aztán tényleg KELL vennem egy kocsit.
Kínálat az persze van dögivel, 300-tól 300 000-ig, de akkor nézzük a szempontokat:
- Ha lehet legyen benne relatíve kevés kilóméter.
Tudom, a Totalcar számos igen találó cikket közölt arról, hogy az átlag magyar autóvásárló mekkora idióta itt, itt és itt, és igazuk van.
Én is pont ide tartozom.
Hiába
mondják a kollégák, hogy van 320 000km-es fasza A4-es Audi, NEM én
akarok osztrák szervíz óradíjjal motor nagygenerált csináltatni 2 hét
után. :-P
-
Szerencsére nincs semmiféle nemzőszerv méret/testmagasság alapú
komplexusom, úgyhogy a genetikai állományomat nem MUSZÁJ emblémával
kompenzálnom
- Néha viszont haza akarok menni, és haza is akarok érni, ASFINAG assistance nélkül, úgyhogy a 300-2000 eurós egyszer használatos kategória kiesik.
-
2,5 év alatt ért már annyi germán behatás, hogy ne kihívásként éljem
meg a kamion szélárnyékban vitorlázást a fél deci fogyasztáscsökkenésért
való harcban, szóval kell VALAMI ami MEGY is
- Az előző szempont folytatása, hogy már páran megjegyezték, hogy "spúrosodom" elég keményen, és bár még nem szemre veszem a szotyit, azért nem mindegy hogy 6 vagy 9 litert eszik a szarom 100-on.
- de azért túl erős se legyen mert itt ugye kb lóerőnként 1 Euróval nő a kötelező is... :-P
Ha a fentiekhez még hozzávesszük az átlag magyar használtautó vásárló 1.-számú indokát is - mégpedig hogy "legyen occsóbb a felénél" akkor a netes találati lista kb kimerül majd a Télapó "verérléshibás" szánjánál:
Nincs mese, valamiből engedned kell...
Jó, ok, nem húzom tovább...
Ez lett a vége:
Corsa 1,4 Turbo - 120LE - 6 literes fogyasztással - 33e km-rel - nem kevés pénzért:
Nos, kizárólag az ügymenetért.:
1.: A kocsit Graz-ban vettem kereskedésből. Ebben még ugye semmi extra nincs, sem abban hogy egy péntek reggel a sima IC-vel zötyögtem oda.
Az első pozitív meglepetés ott ért, amikor mondtam a kereskedőnek, hogy vonattal jövök erre ő megkért,hogy hívjam fel mikor odaértem.
2.: Mikor ezt megtettem, végtelen türelemmel elmesélte, hogy melyik aluljáró kijáraton jöjjek ki a pályaudvaron, hogy könnyebben odataláljak.
3.: Mire kiértem a lépcső végére, ott állt a parkolóban egy fűtött ülésű E-kombival, és elvitt a kereskedésig. Nem, nem Fake Taxi volt, és nem, nem kellett megfognom a bokámat félúton :-P
4.: Kocsi átnézve, pecséttel garantált állapotjegyzőkönyvvel ott áll, 2 szett gumival, ajándék elsősegély dobozzal, szőnyegszettel, rózsafűzér és NEW CAR illatú Wunderbaum nélkül.
5.: Kávé, süti, autó előélet átrágás, tesztkör után kezetrázás, visszük. Csak az a kár hogy vonatozhatok még egyszer ide 300km-t a rendszámmal, mert itt ugye minden autóvásárlás 2 körös: Először fizetsz, aztán az összes papírral mész a biztosítóba, ahol meggcsinálnak minden mást, megkapod a forgalmit, a rendszámot és UTÁNA, ezzel a rendszámmal viszed a verdád.
Namost ist jött a 6. pozitív meglepi:
VAN egyszerűbb megoldás:
"Odaadjuk magának a céges kék (P) rendszámot, ön ezzel hazamegy, majd hétfőn kérjük adja postára ebben a dobozban"
"Kössz Alfred, tudom hogy valószínűleg ez is bekalkulált költség, de akkor is megvettél vele kilóra:
7: Kék rendszám felpattint - irány haza - Hétfőn feladtam kb 6 Euróért elsőbbségi postával, a menetlevéllel meg a kapott láthatósági mellénnyel együtt - másnapra ott van
Biztosítás:
8.: Kötelező biztosítás - 120LE-re a 9-es helyett a kacsintós 6-os kategóriába sorolva 96 Eur/hó...
Igen, az még mindig 28 000Huf havonta, de még mindig jobb mintha 36-ot kéne fizetnem a 9-esben...
9.: A forgalmi, rendszám stb - szóval fizikailag a teljes forgalomba helyezés a biztosítódnál megy végbe fél óra alatt,
okmányirodázás,
számhúzás,
postán csekk befizetés,
sorbanállás,
eredetvizsga,
megint sorbanállás,
megint fizetgetés
NÉLKÜL.
10.: Kb másfél hónappal a vásárlás után, felhív a kereskedö, akitöl az autót vettem, hogy "csak azt szeretné megkérdezni, hogy minden rendben van-e az autóval, van-e bármi gondom, kérdésem, stb..."
2,5 éve itt vagyok.
De Ausztria még mindig meg tud lepni, jelen esetben 10-szeresen is, és úgy általában többnyire durván a pozitív irányba...
Arról nem is beszélve, hogy mindezektől függetlenül azóta is ugyanúgy 2 naponta szakad az eső, és továbbra is rendületlenül maximum 4 fokban megyek melóba...
...csak éppen megnyomom ezt a 2 gombot...:
...és végre nem cinikus/szarkasztikus, hanem őszinte a mosolyom... :-)
Asszem ennek már éppen itt volt az ideje...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése